A virág az ifjú élet, a szerelem szimbóluma, de a szirmok többnyire csillag alakú szerkezete miatt gyakran a Nap, a földkerekség vagy a közép jelképe is. Összeállításunk első részében a virág-szimbólumok, második részében pedig a gyümölcs-szimbólumok kerülnek bemutatásra.

Kifejezi a négy elem együttes hatását:
A Földből növekszik az Ég felé, a fejlődéséhez Vízre és Tűzre ( a Nap fényére, melegére) van szüksége. A virágok általában az életerőt, életörömöt, a tél végét, a halálon való diadalt jelképezik Női, passzív princípium, kelyhe a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó a rejtett lehetőség.
A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. Jézust Jeruzsálembe érkeztekor pálmaággal köszöntötték, ebből származik a „virágvasárnap” elnevezésünk.
A taoizmusban a fejtetőből kinövő aranyvirág a legmagasabb fokú misztikus megvilágosodás szimbóluma, azonos az életelixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlansággal.
Az azték kalendáriumban egyik jel a virág, ami az értékességnek, művészinek és az ízlésesnek a szimbóluma. Az e jelben születetteket tehetségesnek tartották művészi, kézműves tevékenységhez, és varázsláshoz is. A termékenység istennőjének attribútuma volt a virágkoszorú a hajában és virágcsokor a kezében.
A keltáknál a virág a változékonyság, az instabilitás jelképe, a teremtményé, ami állandó fejlődésnek van kitéve, szépsége tünékeny.
A görög ünnepeken a vetélkedések győzteseit virágkoszorúval jutalmazták, a mitológia szerint a virágok istenek véréből hajt ki, pl. Narcisszoszéból a nárcisz. Perszefonét Hádész virágszedés közben (liliomot szedett) rabolta el az alvilágba, itt is a virágok a holtak lelkének ábrázolói.
A római mitológiában Flóra a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkat viseltek.Pliniusz szerint a természet éppen a virágok által mutatja meg festőiségét és mulandóságát. (Apropó múlandóság: Petőfi: „ …elhull a virág, eliramlik az élet…” Shelley: „Változékonyság” „Ma kacag a virág/holnap nem él, az, mit őrizni vágysz/szálló levél”)

NÖVÉNYEK SZIMBÓLUMA

árvácska: háromféle színe miatt a Szentháromság, néphitben a 3 pár sziromból 2 az irigy mostohát, 2 annak lányait, 2 két árvát jelképez (Móricz-Árvácska)

babér: halhatatlanság (a hősök babérkoszorúja), Apolló szent növénye, Daphné miatt, aki szerelme elől menekülve babérfává változott.

A bazsalikom a gyarmatosító angoloknak köszönhetően került a konyhába. Az 1570-es évektől egyre divatosabb ''angol kerti fűszernövény''. Századokon át ízesítette a brit szigetek ételeit. Valami rejtélyes okból kifolyólag Albionban jelenleg méltatlanul mellőzik. A Tudor királyok idejében a háziasszonyok egy cserép bazsalikommal ajándékozták meg a házukba látogatót. Indiai eredetűnek tartják: ott bokor formájában évelőként is megél, Visnu és Krisna istenek szent növénye. Malajziában és Perzsiában sírokra ültetik, az egyiptomi nők pedig szeretteik sírjait szórják be virágjaival. Nyugat-afrikai és indonéz fajtáit elsősorban lázcsillapításra használják. Az ókori görögöknél a szerencsétlenséget szimbolizálta. Moldáviában máig él a hit, miszerint ha egy férfi bazsalikomot fogad el egy leánytól, azt haláláig szeretni fogja.

bogáncs: szúrós, rossz természet,

borostyán: elszántság, hosszú élet, öröklét,

búzavirág: tisztaság, spiritualitás,

fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő,

gyöngyvirág: szeretet ,

ibolya: remény, szerénység, megújulás ill. Mária alázatossága, és Krisztus szenvedéseire is utal,

írisz: amelyet az ókorban neveztek el „szivárvány”-nak, s így mint a megígért szövetség jele szerepel a bűnbeesés ábrázolásain, az Ó- és Újszövetséget összekötő Keresztelő János mellett, miközben kard alakú levelei Mária hét fájdalmát testesítik meg,

kakukkfű: az ókori görögök szerették kakukkfüves aromafürdőkben áztatni magukat, a germánok viszont isteneik jóindulatára pályáztak, amikor kakukkfűvel áldoztak reggelente. A keresztények számára Mária-szimbólum az örökzöld növény. Római feljegyzésekben 2000 éves írásos bizonyítékok vannak a kakukkfű gyógyhatásaira, melyek szerint a kakukkfű főzete távol tartja, ill. gyógyítja a megfázást.

kankalin: kulcscsomóként lecsüngő virágzata miatt Szt. Péter kulcsait szimbolizálja, átvitt értelemben Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot.

kamilla: mint gyógynövény, Mária lelki gyógyító erejének jelképe,

krizantém (őszirózsa): hosszú élet, halhatatlanság. Keleten királyi virág, a japán császári címerben is megtalálható, mint az erényesség, kitartás szimbóluma. Fehér: emlékezés.

liliom: tisztaság, ártatlanság de bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi („Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”). Egészen más értelmezés szerint a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, a francia királyok a faj fennmaradása miatt választották. (Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.

lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse, (Lottó, Totó, szerencsejátékok, Újév)

mályva: Mária gyógyító erejét szimbolizálja. Korea nemzeti virága, Kínában az állhatatosság jelképe.

margaréta: a görög ’margarisz’ (gyöngy) szóból ered, a kiontott könnyek szimbólumként Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Néphitben sorsjelkép (szeret-nem szeret)

mimóza: érzékenység,

napraforgó: szoláris karakter, sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja,

nárcisz: önimádat, de a Biblia alapján a Paradicsom virága, a feltámadással is összefügghet, („Kertem nárciszokkal végigültetéd” Csokonai)

nefelejcs: hűség, az isteni parancsok megtartása. Régi magyar neve szemvígasztaló.

nőszirom (írisz)= szivárvány): Mária szimbóluma, a szivárvány révén a Krisztus által megújított szövetség jelképe is.

orchidea: luxus vágy, Keleten a kifinomultság, műveltség, gyöngédség szimbóluma

orgona: áhítat, (Anyák napja- Orgona ága…)

páfrány: szelíd természetesség, őserő,

pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat. A feslettséggel is összekapcsolódik

pünkösdirózsa: Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.

rózsa, piros: női szimbólum, szerelem, szenvedély, szenvedés,

rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás, Szűz Mária epitheton ornansa, a „tövis nélküli rózsa”, minthogy ő mentes volt az áteredő bűntől. A reneszánsz képeken a rózsafüzérek Mária tövis nélküli rózsakoszorúira utalnak. Árpádházi Szt. Erzsébet virága.

vadrózsa: a remeteéletre utal, (pl. Mária Magdolna mellett)

szarkaláb: sarkantyús virága miatt a lovagság és a lovagokat védelmező Mária szimbóluma, de gyógynövény volta miatt a lelki vakságból kigyógyító Krisztusra és Máriára is utalhat, formája miatt a szem körül?

százszorszép: Mária könnyei az egyiptomi menekülés idején. Gyermekkori gondtalanság, játékosság.

szegfű: Passió, Krisztus kereszthalálának szimbóluma. Másrészt világi szerelem , életöröm, hiúság.

ttavirózsa: lelki fejlődés, teremtés

tulipán: természetesség, játékosság, vidámság, a 19 sz.-i székely szerelmi szimbolika jellemzője. Magyar népművészet: a tulipán a liliomot helyettesíti, a XVI. században került hazánkba Batthyány Boldizsár kertjébe, majd alig száz év elteltével már a parasztkertek – és a népdalok – kedvelt virága lett .

vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség.

A szelidgesztenyével kapcsolatban először gyermekkorom téli estéinek élményei jutnak eszembe. Ilyenkor nagymamám gyakran a régi vaskályha lapján sütögette a gesztenyéket, miközben azok átható illata belengte a lakást, és minden olyan békés, nyugodt, szelíd volt. Szerencsére még a tél egy kicsit odébb van, de már most, amikor a szelidgesztenyék lassan elkezdenek beérni, szeretném bemutatni ezt, a hazánkban is igen népszerű növényt.

A Szelidgesztenye (Castanea sativa Mill.), más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényeszöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószinű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajtaelőállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik, aki az 1950-es években kezdte meg nemesítő munkáját. Hazánkban a Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és Nagymarosnál ma igazi gesztenyések vannak. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk.
Jellemzői:
Hatalmasra, 30 m magasra is megnövő, terebélyes koronájú fa. Bordás törzse fiatalon sokáig sima, később sötétbarna, repedezett. Hosszú oldalgyökerei gyakran kiemelkednek a talajból. Keskeny fűrészes-fogas 10-25 cm-es levelei fényesek, bőrszerűek, a fonákukon bolyhosak. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Sajnos a virágpora allergiát okozhat. Virágzata kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagyrészét adó fehér porzósvirágok felül helyezkednek el. A gesztenyefa különböző ivarú virágai nem egyidőben nyílnak, a hímvirágok gyakran megelőzik a nővirágok kinyílását. Megporzását a szél végzi, de a rovarok is besegítenek. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupaccsá (cupula) fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be.

Igényei és ültetése:
A szelidgesztenye közepesen melegigényes. A mi klímánk alatt mindenhol megél, a téli zord időjárást valamint a nyári hőséget egyaránt elviseli. A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, azonban köves, kavicsos talajon is megél. A sok meszet nem tűri. Meszes területeken csak akkor fejlődik megfelelően, ha káliummal ellensúlyozzák a talaj mésztartalmát. A szelidgesztenyét a termesztésben magról ültetik a nemes fajtákat pedig ezekre a magoncokra oltják. Ha saját kertünkbe szeretnénk szelidgesztenyét ültetni, mindenképpen vegyük figyelembe, hogy hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. A facsemetéket általában nagyobb választékkal rendelkező faiskolákban szerezhetjük be. Tavasszal vagy ősszel telepítsük. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, így az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolnak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, termőkorban azonban mérsékelt, gyenge ritkítása szükséges.

Fajták:
A fajták remekül jellemzik a magyarországi termesztőtájakat. Dél-Dunántúlt az Iharosberényi fajták, Alpokalja vidékét a Kőszegszerdahelyi fajta, míg Észak-Magyarországot a Nagymarosi fajták képviselik.

Iharosberényi 2 - erős növekedésű, szétterülő koronájú, nagy terméssel rendelkező, bőtermésű, amely szeptember 15 és október 15 között érik.
Iharosberényi 29 - közepesen erős növekedésű, gömbkoronás, október 5 - 30 között beérő, közepes méretű terméssel rendelkező, bőven termő fajta.
Kőszegszerdahelyi 29 - erős növekedésű, szétterülő koronájú, bőségesen termő, közepes méretű terméssel bíró fajta, amelynek termése október közepén-végén érik be.
Nagymarosi 22 - Közepes növekedésű, gömbkoronás, korán, szeptember 15-október 15 között beérő, közepes méretű terméssel rendelkező fajta.
Nagymarosi 37, Nagymarosi 38 - Erős növekedésű, októberben bőséges, nagyméretű termést hozó fajták.

Növényvédelem:
A szelidgesztenye szerencsére a fertőzésekkel szemben ellenálló. Kártevője nem igazán van, azonban súlyosabb lombkártétel esetén célszerű permetezni. Betegsége a kéregrák, amelynek korokozója mikroszkopikus gomba. Ez a fa törzsén, ágain vagy sarjhajtásain idéz elő kéregpusztulást. Amennyiben mindez a fa vegetációs időszakában történik, a levelek hirtelen elszáradnak, és még ősszel sem hullanak le. Hatásos kémiai védekezés ellene sem külföldön, sem hazánkban nem ismert. A fa nyugalmi állapotában végzett rendszeres és szakszerû mechanikai védekezéssel azonban a betegség elterjedése lelassítható, ezzel a fa élete is átmenetileg meghosszabbítható.

Felhasználása:
A szelidgesztenye amellett, hogy az egyik legdekoratívabb fa, igen sokoldalúan felhasználható. Hajlékony, puha, könnyű, de mégis nagyon tartós, fája a tölgyfáéhoz hasonlóan igen értékes. Angliában és Franciaországban a földműveléshez szükséges eszközöket, hajót stb. készítettek belőle, de kedvelt alapanyag az asztalosok és esztergályosok számára is. Hazánkban bútorokat készítenek belőle valamint bányaoszlopoknak is használják.
Ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A külső kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belső hártyás bőrt is. A héjakból szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelidgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle. Magas majdnem 50 %-os keményítő tartalommal rendelkezik, valamint káliumtartalma is jelentős, ami a téli vitaminszegény időszakban nagyon fontos a szervezet számára. A szelidgesztenye kedvelt alapanyaga a süteményeknek, és bátran állíthatom, hogy nagyon sokunknak kedvenc csemegéje a gesztenyepüré. A különleges ételek közé sorolhatóak a gesztenyével töltött húsféleségek.

A szelidgesztenye gyógyhatással is rendelkezik. Magas ásványianyag tartalommal bíró, különleges ízű méze az ínyencek számára igazi csemege. Rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózisok kialakulását valamint alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is. Teája, amely nyálkahártyát megnyugtató hatású, hörghurut, valamint szamárköhögés esetén, görcsös köhögési rohamoknál, asztmánál használatos. Nyersen fogyasztva hasmenés ellen kiváló.

Gesztenyefőzet elkészítése:
1 liter vízbe beleteszünk fél csésze összetört gesztenyét, és fél órán át főzzük. Azután hozzáadunk egy fél csésze görögszéna (lepkeszeg) magot, és újabb fél órát főzzük. Letakarva, langyosra hűtjük, majd ízlés szerint elkészítve fogyasszuk, szükség szerint minden órában egy fél csészével. A legerősebb köhögést is kiválóan csillapítja.